Újhegy Online

A kerület egyik legjellegzetesebb és az új profilt erőteljesen képviselő vállalata az Orion-gyár volt. A vállalat elődjének a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár tekinthető.1917-ben az Egyesült Izzó részesedést vásárol a gyárban.

Kremeneczky 1924-ben egy új céget alapított „Orion Villamossági Rt.” néven, majd a két vállalatot, az Egyesült Izzó kivásárlásával 1926-ban „Magyar Wolframlámpa Kremeneczky János Rt.” néven egyesítette. 1931-ben az Egyesült Izzó az egész vállalatot felvásárolta.

Több helyen is olvastam már, hogy a kerületben több nagyon szép szecessziós stílusban épült lakóház is megtalálható. Sajnos pontos címeket nem tudtam így találomra nekiindultam a kerületnek, hogy felfedezzem ezeket az épületeket. Szerencsére sikerrel jártam, több olyan híres építményt is találtam, amit talán kevesen ismernek.

Az első a Martinovics tér 4/a alatt található Schöntel lakóház, mellyet az 1897-ben Kőbányán letelepedő Schöntel család építetett. Schöntel Richárd 1911-ben kapta meg az építési engedélyt saját terveire, kivitelezője Szkorka Mihály építőmester volt. Az elmúlt évtizedekben az épület részletein történtek átalakítások, de még a mai napig a kerület leginpozánsabb lakóháza.

Vasárnap bevásárlás után figyelmes lettem egy felsőkategóriás autóra, amint a parkolóba behajtva leállt egy a rokkant emberek számára fenntartott helyre. A tulajdonos ügyet sem vetett a jól látható megkülönböztető jelre és békésen besétált az áruházba.

Kevés felháborítóbb emberi cselekedet van ennél! Ellenőrizni a szabálysértést a jelenlegi feltételek mellett szinte lehetetlen, kivéve, ha az üzlet dolgozói értesítik az erre illetékes hatóságot. Pedig a szabálytalan parkolás bírsága igen jelentős, számos olyan esetről hallottam már, mikor a büntetés elérte a százezer forintot is. Ennek ellenére visszatartó ereje csekély.

A mai nap a kezembe került a helyi baloldal egy kiadványa –az újság címét szándékosan nem említem- a lap részletesen taglalja a párt polgármester jelöltjének önkormányzati programját. Az elképzeléseket tüzetesen végigolvasva dejavu érzés fogott el, mintha hasonló kontextusban már hallottam volna ezeket az elképzeléseket más szájából is.

Azonnal belevetettem magam a keresésbe és rövid időn belül ráakadtam a nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választások ígérethalmazai között egy cikkre, ahol egy szintén baloldali jelölt, bizonyos Andó Sándor tett fogadalmat (huszonöt pontban) ugyanezen programcsomag megvalósítása érdekében.

A lomtalanítást ugyan a vasárnapra hirdette meg a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. de egyes lakók már pénteken elkezdték kirámolni az általuk hulladéknak ítélt tárgyakat.

Ahogy ilyenkor „illik” a lomtalanításból élő emberek elözönlötték Újhegyet, a normálisan kipakolt dolgokat szerteszét dobálták, így az utcasarkok inkább kicsiny romvárosokra emlékeztetnek. Kisteherautóikkal megunt bútorokat hoztak (igen, jól olvasod, hoztak és nem vittek!): hintaágyat, heverőket, asztalt, foteleket, hogy aztán kényelmes pihenő- és dolgozóhelyet rendezzenek be maguknak a hosszú hétvégére.
A péntek esti esőzés sem szegte kedvüket, szemétből tákolt viskókat építettek, amelyekben még az éjszakát is képesek voltak eltölteni.

Rejtett kincsek lapulnak szerte a kerületben, csak arra várnak, hogy felfedezze őket valaki. Egy műemlékekkel foglalkozó portál gyűjtötte össze azokat a kihasználatlan, rég elfeledett fővárosi épületeket, művészeti alkotásokat, melyekről egykoron nevezetessé tették Budapest kerületeit.

A kerületből elsőként az Új köztemető bejáratához közel megtalálható Griest-sírboltot mutatnám be.

Sok vitát váltott ki a városrészen élők között a Harmat utcai buszmegállóban található bódék és pavilonok ügye. A probléma az üzlethelységekkel hosszú idők óta fennállt. Amíg árusíthattak alkoholos italokat, hangos volt a megálló a nap mint nap ott lerészegedő emberektől, akik számos esetben a vélt sérelmeiket a munkából hazaigyekvők előtt rendezték le.

Az üres üvegeket, cigarettacsonkokat sokszor átdobták a trafiksor melletti óvoda területére, és olykor a több napig tartó "fesztiválozástól" megfáradva az út túloldalán található zöldterületen pihentek le.

Azonban egy nemrég elfogadott önkormányzati határozat értelmében az üzlethelységeket le kell bontani.  Ennek jeleit már bárki észrevehette, aki az elmúlt időkben járt a környéken. A tulajdonosok természetesen felháborodtak a városrész nyugalmát javítani kívánó intézkedés miatt de a környék lakói iörülnek annak, hogy végre sikerült rendet tenni.

Mint minden sűrűn beépített lakótelepen a miénken is problémás kérdés a köztisztaság. Ennek fontos eleme a szelektív hulladékgyűjtés, amely egyre népszerűbb Újhegyen. Hat év alatt csaknem a duplájára emelkedett az újrahasznosított szemét aránya a teljes forgalomba került mennyiséghez képest.

Ugyanakkor, még mindig sokan vannak olyanok, akik a kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigeteket  állandó lomtalanító helynek tekintik és sokan azért ragaszkodnak a "hagyományos" módszerhez mert kevés szelektív hulladékgyűjtő, így egyszerűbb kiönteni a lakóházak folyosóján található szemételdobóba a szemetet.

Kezembe került a Helyi Téma hetilap eheti száma, a lapvezető hírként közli, hogy a Széchenyi István Általános Iskola előtt, az intézmény néhány tanulója megrongálta a sétányon található padokat. A tanintézet vezetősége hamarosan megtalálta az elkövetőket, mindegyikük a „Piros Suli” tanulója. Tettük beismerése után az iskola vezetősége intő helyett közmunka keretében lefesttette a tanulókkal a megrongált padokat.

Dicséretes és támogatható elképzelés Sándor Zoltán igazgató módszere, amelyről számtalan intézmény példát vehetne. Ugyanakkor, a cikk elolvasása után a világhálón is megtaláltam a hírt, mi több, az újrafestést megörökítő fotósorozatra is rábukkantam. A képeken az „elkövető” diákok arca jól kivehető, így kilétük sem maradhat titokban senki előtt.

Teljesen véletlenül bukkantam rá az interneten az Újhegyi lakótelep módosított Kerületi Szabályozási Tervére. Gondosabban áttanulmányozva az iratot kiderült számomra, a tervezet elkészítői semmit nem tudnak az itt élők problémáiról,  az elképzelés pazarló, átgondolatlan, több sebből vérzik.